Ma Magyarország teljes (primer) energia-felhasználásának 33%-át emészti fel lakóépületeink fűtési és melegvíz-igénye. Ennek az energiamennyiségnek a 81%-át a 3,8 millió magyar ingatlan 2/3-át jelentő családi házak energiafogyasztása teszi ki. Ebből az következik, hogy a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak szigetelésével érhető el. A családi házak 60 százaléka 1980 előtt épült és mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. Figyelembe véve, hogy a KSH adatai szerint az épített és megszűnő lakások száma csökken, hazánkban a meglévő lakóépületek zöme még a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan.
A legtöbb energia(költség) családi házaknál takarítható meg.
Megdöbbentő, de a lakóépületek együttes éves fogyasztása vetekszik az ország összes nagyerőművében 1 év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.
A családi házak fűtésszámlája akár a felére is csökkenthető.
Egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50–60 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet, amelynek révén a családi házak zöme B–C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3–4 osztályt is javulhat. A téglaépítésű társasházak szigetelése jóval kisebb, mindössze 15–25 százalékos megtakarítást, a panelházak szigetelése pedig mindössze 10–15 százalékos megtakarítást eredményez, ami csak 1–2 kategóriaugrást jelent.
Családi házak esetében a külső hőszigetelés már önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül. A megfelelő szigeteléssel családi ház esetében a gázszámla akár a felére is csökkenthető. A családi házak hőszigetelése a háztartások számára több haszonnal jár, mintha bankbetétekbe fektetnék pénzüket.
A használt adatok forrása az Energiaklub 2020 Negajoule tanulmánya.